RURAL WOMEN: Szülinapi meglepetés

A Budapesten élő első keresztlányom 25 ével ezelőtt, egy kora őszi napon született. Most ez a negyedszázados szülinapi ünneplés éppen szombatra esett, amit nagy családi szervezkedés előzött meg.
Meglepetésként az egész család Budapestre utazott, amit nekünk sem volt egyszerű összeegyeztetni, mivel a héten megkezdődött az őszi betakarítás, a kukorica kombájnolás, ami mellett egy napsütötte napot nehéz kihagyni (pedig hétvégére esik, de a mezőgazdaságban nincs hétvége, csak jó idő és rossz idő). És persze a két egyetemista gyerekemnek is lassan kezdetét veszi az újabb szorgalmi időszak, úgyhogy hazafelé jövet már maradnak is ki-ki a maga albérletében.

Egyedül én engedhetem meg magamnak, hogy olyan legyen az időbeosztásom, amilyenek akarom, és ez így nekem nagyon jó, mert ezt akarom, és ezt vonzom be magamnak!

Erről az utazásról persze az ünnepelt mit sem tudott, csupán a szombat délutáni sétájából hazaérkezve szembesült az ottlétünkkel. Na, ezt így megszervezni csak az ő családja tudta, pontosabban az édesanyja, aki az én nagynéném. Ez egy tényleg meglepi volt!

Azért ezen a meglepetésen kívül ajándékot is készítettem, személyre szólót, csak Nikinek.

Kreatív személyre szóló ajándék

Évek óta gyűjtöm az idézeteket, amelyek sokszor komoly iránymutatást adnak azoknak, akik ezekből töltődnek, és nekem is. Így azt találtam ki, hogy átadok ezekből néhányat Nikinek a nagybetűs élethez. Fotókat válogattam, pillanatokat az eddigi életéből, minden időszakból: kisgyerekkor, ovis és iskolás szakaszok, kamaszkor, család, barátnők, események stb.

Minden eddig megélt évre 1-1 fotót, összesen 25 darabot szkenneltem, és szerkesztettem össze egyenként egy-egy idézettel. Mivel már az ősz elején vagyunk, így őszi meleg színeket választottam, szerintem ez a legfelelőbb színvilág ehhez az ajándékhoz. A megszerkesztett 11 cm széles, idézetet és fotót tartalmazó csíkokat tojáshéj színű fénymásoló lapra nyomtattam.

A papírvágóval feldarabolt csíkokat összetekertem és mindegyiket külön-külön átkötöttem maradék kávé, krém és halványzöld színű organza, szatén és csipkeszalagokkal, de fűztem néhány gyöngyös gumigyűrűt is, mert így kicsit innovatívabb, és nem lesz egyhangú a tekercsek olvasgatás utáni visszatekerése, rögzítése.

Egy szögletes formájú üvegváza aljára dekorkavicsot szórtam és erre helyeztem a kis papírhengereket, amiket egyenként éppen akkora átmérőjűre tekergettem össze, hogy kitöltsék az üvegvázát.

Elővettem az anyagos óriás (banános) dobozaimat a gardróbom legfelső polcáról, amiben lassan 20 éve gyűjtögetem a maradék anyagokat, fonalakat, szalagokat, ami számomra egy kisebb kincsesbányát jelent. Most, a bordó és aranyszínű, hálószobai organza függöny, és a konyhai gyűrt anyagú, sárga függöny maradékát használtam fel, és az ezekhez illő, különböző méretű gyöngyöket készítettem ki az „alkotáshoz”.

Néhány napja találtam egy weboldalt, ami különleges textilvirágok készítését mutatja be. Ezt az ötletet használtam fel én is, és így készítettem el a textilvirágokat. Nem írom le a készítés folyamatát, inkább nézd meg ezen a linken. Szerintem nagyon mutatósak! És már tovább is gondolom az ötletet, mert remek őszi kitűzőket, karkötőket és medálokat fogok készíteni ezzel a technikával, mert nagyon egyszerű és egyedi.

Több virágot is készítettem, 3 db nagyobb méretűt egyszerűen csak a papírhengerek tetejére raktam, ami egy kicsit lefedi a vázát is, két kisebbet pedig egy szélesebb rozsda színű szaténszalagból készített pántra varrtam, elfedve ezzel a szalag összevarrásának helyét. A barnás szaténszalagra egy gumis csipkepántot is ráhúztam, ami stabilabban tartja a szalagot, nem csúszik majd le az üvegváza oldalán ez a kis virágdekoráció.

Az egészet átkötöttem egy 20 cm széles organzacsíkkal, aminek az oldalát a textilvirágnál alkalmazott gyertyás technikával tettem „elszegetté”, így nem foszlik tovább és visszaköszön itt is a virágok szirmainak apró pörkölései. Egy nagy masni a tetejére és kész a személyre szóló ajándék.

Tudom, hogy ilyeneket nem kap mindenkitől az ember, de én ezt az ajándékozási módszert tartom az általam leginkább kedveltnek. Amíg készítem, folyamatosan az ajándékozottra gondolok felidézve a régi történéseket. Néha nevetek munka közben, de most voltak olyan percek, amikor el is érzékenyültem az idézetek válogatása közben, mert a Niki életéhez igazítva válogattam ki őket. És az emlékek már csak ilyenek, szépek és kevésbé szépek, de hozzánk tartoznak. És tudom, hogy Ő is értékként kezeli ezt!

A készítés lépéseit néhány általam készített fotó segítségével mutatom be.