Utazok!

Ma délután Én is repülök!

Pontosabban repülünk, mert Anyukámmal együtt utazunk el egy hétre Németországba, az Öcsémékhez. Ők már 20 éve élnek ott, és Anyukám még most először fogja őket meglátogatni. Most is azért, mert Debrecenből indul repülőgép Dortmundba, kb. másfél órás lesz az út, úgyhogy rövid időn belül odaértünk. Az Öcsémék pedig várni fognak már az érkezéskor.

Egy hónappal ezelőtt megvettem a repjegyeket, és magam sem hittem el, de 4.900 Ft/fő jegyárral utazunk. Az oda-vissza út kettőnk részére 37.000 Ft (repjegy, adminisztrációs költség és a poggyászok ára).
Ez így, egy számomra is tetsző utazási forma, úgyhogy többször igénybe fogom venni, és gyakrabban látogatok majd ki Németországba.

Jó, hogy van egy repterünk Debrecenben is!

Vidéken is jól mehet a szekér :)

Vidéki emberként, aki egy halmozottan hátrányos térségben és faluban él, az ország egyik legelmaradottabb keleti részén, gyakran megfogalmazódhatna bennem, hogy lehetetlen áttörni ezt a földrajzi korlátot az előrehaladásban. Mégis csak feltételes módban fogalmazom meg ezt, mert ha így gondolkodnék, bizonyára nem jutnék egyről a kettőre, hanem elindulnék Én is a leépülés és megkeseredés medrében lefelé, mint ahogyan körülöttem olyan sokan teszik. 

Én a vidékben is a lehetőségeket látom. 

• Az internet például képes a földrajzi elszigeteltséget áttörni. Felfedezni, megtervezni, elindulni és megcsinálni bármit lehet az internet segítségével. Itt az Én példám, a coachság minden részletéhez az internetet használom, és fogom is, mint egy új munkaterületet, mert online coachság is létezik és működik.
• A szakemberek hiányával felértékelődik a munkám. Sokkal keresettebb vagyok az adott területen, mint ott, ahol óriási a szakmai konkurencia és a verseny. Ezzel élni kell és ki is használtam az eddigi munkáim során. Ezután is ki fogom :)
• A helyi közösségeknek óriási az ereje, így könnyen lehet civil szervezeteket létrehozni és működtetni. Nyitott rá a vidék, csak legyen, aki csinálja! Ezen a területen ki lehet teljesedni, és pénzszerzéshez sem egy utolsó lehetőség. A többlábon állásom egyik stabil pontja az az ifjúsági szervezet, amelyiknek 10 éve az elnöke vagyok.
• A vidéki munkahelyek esetében az állami és uniós támogatások is sokkal intenzívebbek, kedvezőbben ki lehet használni, el lehet helyezkedni a szakterületeinken. A 2012-es évben 8 hónapig voltam foglalkoztatva a munkaügyi központ egyik kiközvetítésében, mert nem volt senki a térségben, akinek vidékfejlesztési végzettsége és tapasztalata van. Ez egy jó áthidaló időszak volt számomra. 

Összességében,  érdemes vidéken élve is célul kitűzni az ,,életfogytig tartó tanulás és fejlődés" mottót. Képezni és fejleszteni magunkat, haladni a korral, felismerni és kihasználni a lehetőségeinket. 

Ha ezeket vidéken élve nem tudjuk megtenni, mert ráfogjuk a vidékiségre, akkor bárhol leszünk, sehol nem fogjuk tudni. Ezekre ki kell képezni magunkat, és akkor bárhol is vagyunk, jól fognak menni a dolgaink. 

Úgy is fogalmazhatok, hogy ha az út jó, akkor jól fog menni a szekerünk is!

Közösségerősítés Twisterrel

Az egyik legtutibb szabadtéri kikapcsolódás a bográcsozás. De ez lehet grillezés, vagy tárcsánsütés is, a lényeg, hogy a friss levegőn töltsünk el együtt sok-sok órát. Ez történt pénteken, amikor egy remek hangulatú közösségerősítő programot hoztunk össze a kollégák számára. 

A közös főzés mellett persze a kiegészítő játékoknak is  nagy szerepe van, mert lehet velük a hangulatot fokozni rendesen. 

Én most a Twister nevű játékkal rukkoltam elő, ami házilag is könnyen elkészíthető. Valamikor  réges-régen Én is készítettem egyet a gyerekeim számára egy egyszerű lepedőből, amire ráférceltem a színes kartonanyagból kivágott köröket. Akkor még újdonság volt ez a játék, de emlékszem, hogy nagyon élveztük mindig :)

Kellemes időben együtt a csapat / Csülökpörkölt a szakmai vezetőnk specialitása. Ezt mind megettem, mert nagyon finom volt, és az egészséges életmódhoz nálam hozzátartozik a remek hangulatban készített és elfogyasztott kalóriabomba kaja is :)))

Ugye átjön a képeken, hogy mekkora hangulatot csinál ez a játék. Mindenki dőlt a röhögéstől :))) Ez igazán megerősíti a kollégák közötti kapcsolatot.

Blogverseny

Jelentkeztem a blogommal egy tematizált blogversenyre, amit a LélekBónusz hirdetett meg néhány hete. Olyan blogokat, bloggereket keresnek, akik a testi, lelki és szellemi fejlődést segítik azzal, hogy a posztjaik tartalmával az olvasókat hozzásegítik a jobb közérzet kialakulásához, megtartásához és fokozásához.

Megtetszett ez a verseny, és gondoltam, kipróbálom a RURAL WOMEN-t ezen a téren, mert kíváncsi vagyok, hogy mennyire állja meg a helyét a hazai blogvilágban.

Ha Te is úgy gondolod, hogy megérdemel egy szavazatot Tőled, akkor kérlek tedd le a voksodat a RURAL WOMEN mellé, de szívesen veszem, ha népszerűsíted is a blogot :)  

Köszönöm!

A jobb oldali sávban lévő ,,LélekBónusz Blogverseny 2013" kép alatti link éppen a szavazási felülethez vezet el.

Álomkönyvem lapjai 4.

Újabb lappal lett gazdagabb az álomkönyvem. Az utazásról szerintem az emberek 90%-a álmodozik és Én is ebbe a 90%-ba tartozom. 

Most nem készítettem külön felvételeket a folyamatról, csak a végeredményt mutatom meg. Íme!

Ne nevess ki!

A bejegyzésben CSÚNYA szavakat használok, akit ez zavar, ne olvassa el!

Már régóta tudatosan alakítom át a magam körüli dolgokat olyanná, hogy mosolyra derítsenek. Most egy újabb dolog csöppent be a hétköznapjaimba, ami ezzel a történettel indult.

Vettem egy bambuszos keleti szárazvirágot, aminek nagyon megörültem, mert a narancssárga színe miatt pontosan illik a lakásunk színvilágához. Itthon szépen el is rendezgettem, és örülgettem neki addig, amíg Ádám nem tett egy különleges megjegyzést rá, amikor meglátta:

„Ez a faszvirág meg micsoda itt?”

„Mi az, hogy faszvirág?!”

„Nem látod, Anya! Olyan, mintha álló faszok lennének rajta. Még a golyók is ott vannak!”

És tényleg! Hogy ezt nem vettem eddig észre! Vajon miért vettem meg? Miért nem láttam meg ezt az üzletben?   

Talán a tudatalattim diktálta, hogy hatással legyen a szexuális életemre :)))))))

Most már akármikor ránézek a virágomra, mindig ez jut eszembe róla, és elmosolyodok. 

Egyébként, nekem akkor is tetszik a faszvirágom :))) 

Eddig a konyhában volt, egy hét után megjegyzés Ádámtól: „Vidd már el a konyhából!” 

Most a nappaliban várakozik a következő megjegyzésig, de lehet, hogy a hálóban fog kikötni. Elvégre ott van a helye :)))

Remélem ez jól indítja a Te vasárnapodat is!

Szülői megmondás

Gyakran előfordul a családban, hogy amit a szülő mond, az legtöbbször úgy is van. Nálunk most egy újabb helyzet adódott, amikor ez beigazolódott.

Gyerekeink már általános iskolás koruk óta tanulnak idegen nyelvet, Ádámnak az angol volt erős, Leának pedig a német. Középiskolás korukban folyamatosan mondtuk mindkettőjüknek, hogy szánjanak rá egy kis plusz energiát, és csinálják meg a középfokú nyelvvizsgát, mert hasznos lehet majd. 

De neeeem! 

Akkor, sokkal fontosabb dolgokat kellett előtérbe helyezniük, és amit a szülő mondott, az a háttérbe szorult. Kamaszkor :)

Mivel az érettségijük is ötös lett, akkor is szajkóztuk itthon, hogy szánják rá az érettségi utáni nyarat, nem kell hozzá sokat tanulni, és meg lesz. 

De még akkor seeeeem!

Aztán eljött a felsőfokú tanulmányok ideje, és köztudott, hogy nem kapja meg a diplomáját az, akinek nincs meg a szak által megkövetelt nyelvvizsga. Ezt tudtuk már az elején, és minden nyáron hangsúlyoztuk, hogy készüljenek fel, és ugorjanak neki, mert jó azt nem az utolsó pillanatban megszerezni. 

De falra hányt borsó még mindig az, amit a szülő mond!

És tessék! 

Ádámnak meg van az államvizsga, előtte SOS írásbeli angol középfok, ami meg is lett, és az államvizsga után jöhet a szóbeli. Ez volt ma!

Az eredményre várni kell néhány hetet, aztán, amíg kiküldik a bizonyítványt, az is 2-3 hét, aztán az írásbeli-szóbeli bizonyítványok összevonása is  elvesz vagy 2 hetet… Szóval lesz augusztus vége, mire meg kapja a diplomáját. 

,,Anya! Én még két hónapig megzavarodok itthon! Én dolgozni akarok!”

„Látod, látod! Mi megmondtuk!”

„Jaaaj, akkor ki foglalkozott ilyenekkel!”

Hát persze! A szülő mondandójával miért is kell foglalkozni?! Vagy mégis érdemes?!

Már említettem, hogy a mi nevelési módszereink szerint kamaszkortól már csak szülői véleményeket mondtunk itthon, a döntés mindig a gyerekeinkké volt. Ezt sem erőltettük, mint soha semmit. De megtapasztalták, és levonták a következtetést, akár jó, akár nem a vége. Ettől a neveléstől váltak magabiztossá, és a döntéseikért felelősségvállalóvá.

Ez is újra egy tapasztalat. 

Az Ádám problémáját látva, már Lea is készül az őszi nyelvvizsgájára, hogy mire államvizsgázik, neki már meglegyen :)))

Játék a színekkel

Ha van egy, a saját stílusodhoz illeszkedő és jól összeválogatott alapruhatárad, akkor a kiegészítőkkel csodákat lehet művelni. Tulajdonképpen a kiegészítők nem igazán nagy költségű kiadást jelentenek, ráadásul saját kézzel is el lehet készíteni egyiket-másikat.

Megmutatok néhány kiegészítő variációt egy fekete-fehércsíkos, nőies tunika és egy fekete térdnadrág alapdarabbal.

Így néznek ki együtt az alapdarabok, amit a nekünk tetsző színekkel, anyagokkal és stílusokkal lehet napról napra megújítani. Mindegyik válogatást könnyű, nyári sétához állítottam össze, úgyhogy a lapos szandálok, sportos cipők kerültek előtérbe.

Az első összeállítást egy halvány lazac- és egy erős homokszínnel kombináltam. Külön egyéniség a kalapviselő nők stílusa, ami nem mindenkihez áll közel. Ráadásul úgy kell tudni kell viselni a kalapot, hogy abban valóban jól érezzük magunkat. Érdemes kipróbálni, már csak azért is, hogy leteszteljük, valóban jó érzést nyújt-e. Ha igen, akkor apránként be lehet szerezni egy-két darabot, és egy-egy színes szalaggal, kendővel mindig az adott színvilághoz lehet illeszteni.

Kicsit túl nőtt a sportos verzión a következő szett, de az áttetsző cipellőhöz remekül passzol a baloldalon lévő átlátszó műanyagtáska. Ez egy különlegessége a nyárnak, aki szívesen megmutatja a táskája tartalmát, az bátran kipróbálhatja. Mindenhol nagy siker, garantáltan belenéz majd mindenki a táskádba :))) 

Azért ideraktam egy hagyományos anyagú, égkék színű táskát is, ami a sárga, gyűrt anyagú pamutstólával igazi napsütést varázsol a viselője köré.

 

Az örök matrózverzió, ahol a pirossal kombináltam az alap fekete-fehéret. Sportos cipő, hátizsák, piros kiegészítők, és itt van a jópofa könnyű, pamutsapka, ami még nyáron is feldobja az öltözékünket. Persze ez is stílusfüggő, kinek mennyire jön be ez a sapkaviselet.

Kedvencem ez a türkizes mentazöld, ami nemcsak a fekete-fehérrel mutat jól, hanem a drappal kombinálva a narancsszínt is izgalmassá tudja tenni. De itt most a drappot csempésztem be mellé egy táska erejéig.

Ha jól megnézed ezeket az összeállításokat nem bonyolult variációk, amit nemcsak ezekkel az alapdarabokkal lehet kombinálni, hanem bármilyen semleges színű póló-farmer szoknya, nadrág, leggings verzióban is megállják a helyüket. Rajtad múlik, hogy melyik a Te színed, vagy ha több színed is van, annál jobb, mert jobban tudod variálni őket. Az alapruhatárat apránként lehet frissíteni, és nyaranta egy-két új kiegészítőszínt belevinni.

Én is ezt csináltam néhány napja a shoppingommal, hiszen a naranccsal és a türkizzel új színeket vittem az alapdarabjaim közé.

One day 6.

Lea befejezte a vizsgaidőszakát, tegnap letudta az utolsó vizsgáit is. Kezdődhet a nyár!!! Ennek örömére állítottam össze ezt a sorozatot olyan képekből, ami hozzá illik, ami Őt mutatja meg valamilyen formában. Legalábbis Én ilyennek ismerem. Mivel olvassa a blogot, biztosan kapok majd visszajelzést, hogy jól érzem-e a személyiségét.

Lea, egy laza gondolkodású, nyitott, szabadelvű lány, aki közel áll a természethez és a természetességhez. Imádja a kék színt és a tengert, a pihenést, a csendes lazítást és a pörgős fesztiválozást.

Erre a nyárra ajánlom ezt neki!

utazó városlakó / fesztiválon mezítláb / batikolt-gyöngyös SK karkötő tőlem, hogy szerencsét hozzon, mint az előző nyári kis dobókockás :) / horgolt kék medál hosszú bőrszíjon / tengerparti relax / pihenés és olvasás

Visszaszámlálás indul

5, 4, 3, 2, 1.... a napok visszaszámlálása megkezdődött, ugyanis szombaton lesz a várva várt coach képzésem első napja. Ha olvasod mindkét blogomat, akkor bizonyára találkoztál már azzal az információval rólam, hogy milyen terveim vannak, és azokat miért és hogyan hoztam meg. Ezt részletesebben az EVE WAYS-ben olvashatod. 

Másfél évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy elindulok a magam útján, és ehhez a legmegfelelőbb teret a coacholásban akarom megtalálni. De a coach, mint önálló szakma nem egy közismert munka, főleg itt vidéken, azt sem tudják, hogy eszik-e vagy isszák, és mivel már nincs kedvem magyarázkodni, hogy mi is ez, így inkább nem beszélek róla mindenkinek.

Május végén részt vettem a nyílt napjukon is, ahol nagyon szimpatikusaknak tűntek a trénerek, és tetszett a képzés felépített tematikája is. A képzés maga nem kevés költséggel jár, és a részvétel is plusz kiadás (utazás, szállás, kaja stb), de már sikerült összerakosgatni a rávalót, mert így terveztem meg másfél évvel ezelőtt. 

Több okból is szükségem volt erre a másfél évre. Megtanultam, hogy a terveink megvalósításában figyelni kell a saját életvitelünkre. Engedni kell, hogy a megfelelő tempóban alakuljanak a dolgok. Erre mondják azt, hogy mindennek meg van a maga ideje. Nem kell elkapkodni és görcsösen akarni semmit. Minden úgy fog történni, ahogyan nekünk jó! És ha ebben valóban hiszünk, akkor az úgy is lesz. 

Ezeket a mondatokat gyakran ismétlem a posztjaimban, de csak azért, hogy rávilágítsak újra és újra arra, hogy ha így gondolkozunk, akkor tényleg jól alakul körülöttünk szinte minden.

Én most lettem kész erre a kezdésre! Fel kellett készíteni a családomat arra, hogy megértsék és elfogadják azt, hogy ezt most Én akarom így, és Én változtatok a saját életemen. Megértették, elfogadták, most már így tervezzük a jövőt. Bár Anyunak egy évvel ezelőtt magyaráztam el a terveimet, azóta most jöttem újra elő vele, és most csak ennyit mondott: "Te tudod, gyermekem! De azt hittem már letettél róla!" Egyáltalán nincs elragadtatva, de már tudja, hogy el kell fogadni ezt a döntésemet, mert hajthatatlan vagyok.

Tudtam, hogy az új munkahelyem első hónapjai egész emberes odafigyelést igényelnek, és azt is tudtam, hogy a tavasz végére elérek egy olyan szintet, hogy minden kolléga tudni fogja már, hogy mi a dolga, és ezzel nekem is csökken a munkám. Ez is eljött. 

Minden szempontból készen állok erre a 160 órás akkreditált képzésre, ami november végéig tart majd. Már meg is kaptam e-mailen az első ráhangoló tanulnivaló anyagot, holnaptól tanulni fogok :)))) Megszerzem a tudást ahhoz a területhez, amiben sikeres vállalkozóként fogok tevékenykedni. 

Nem lesz egyszerű és nem lesz könnyű, mert a változás sohasem egyszerű. De már alig várom. Ez pedig egy olyan extra plusz energiát ad, amitől szárnyalni tudnék!

Ráadásul lesz egy 5 napos bentlakásos, Budapest helyszínű blokk is két hét múlva, ami teljesen felspanol. Végre egy kis nyüzsi, város, IKEA, Váci utca, Duna part stb.:)))

Néha írok majd egy-egy posztot a képzésről is, mert biztosan nagyon érdekes, izgalmas és szerteágazó lesz. Az EVE WAYS-ban nyomon követheted.

Sikeres shopping

A tegnapi napomat újra Debrecenben töltöttem, összekapcsoltam a munkát és a városi kikapcsolódást, ahogy szoktam, ami számomra a shoppingolás. Ráadásul most olyan tuti dolgokra akadtam rá, ami mintha nekem lett volna kitalálva minden üzletben. 

Kezdődött azzal, hogy visszavittem a Deichmann-ba egy korábban vett papucsot, mert problémám volt vele. Gondolta, kicserélem, ha már Debrecenben járok. És láss csodát! A Deichmann-ban egy 50 %-os akció kezdődött, óriási választékkal, és szinte minden méretben lehetett kapni az akciós lábbelikből is. Így kifogni, hogy éppen most jöjjek vissza!!! 

Mondanom sem kell, a papucs helyett szandál lett és még pluszban kettő másik. Az árak a fotókon látszanak.

Imádtam rátalálni ezekre, mert pontosan ilyet keresek már régóta: rafiatalp, ami felszívja a talpam nyári izzadását, kényelmes magasság, rugalmas gumipántok, amelyek nem fogják feltörni sehol sem a lábamat, pontosan olyan színekben, amilyeneket be tudok illeszteni a ruhatáramba, és ráadásul ezek a modellek még divatosak is .

A H&M-ben találtam két lenge felsőt 1.290 Ft-ért, vettem egy feketét és egy narancssárgát, ha már ilyen színűek a félórája megvett szandáljaim :)

Aztán kellékbeszerzés miatt a Régió Játékkereskedésben is volt dolgom, ahol sikerült vennem a lábbelikhez passzoló kiegészítő alapanyagokat: süthető gyurmát, amit Zora blogjában látott szépségek miatt akarok kipróbálni, gyöngyök, sodrott és hímző fonalak... stb. Egyszóval beindult a fantáziám és már látom magamon az egyedi SK kiegészítőimet, amit napokon belül elkészítek, és viselek majd ezekkel a vidám, nyári szandálokkal és papuccsal.

Aztán a nap végeztével betévedtem egy kínai üzletbe is, hátha találok valami jó dolgot, és kiszúrtam ezeket a narancssárga táskákat. Mázlim volt, mert éppen akartam egy nagyméretű ,,mindenbelefér" táskát is venni és egy kicsi, ,,városnézős-fagyizósat" is. Mintha összebeszéltek volna a színek, annyira sikerült mindent összhangba rakni. Ráadásul még vállon átvetve is viselhető mindkettő, a nagynak pedig levehető a hosszabbik pántja. Kicsi táska 2.900 Ft, nagy táska 3.600 Ft.

 

A kínaiban még egy fehér kétrészes felsőt is találtam, könnyű pamut anyagból, amit kombinálni tudok a meglévő atlétáimmal, toppjaimmal. Ehhez tartozott egy pamutos sál is, amit nemigen fogok viselni sálként, de itthon van még naracssárga textilfestékem, amivel megfestem majd, és övként remek kiegészítő lesz belőle. Úgyhogy holnap, a munkaidő után még textilt is festek :)))

Fontos megjegyeznem, hogy mindenről számlát kérek, mert a másodállású vállalkozásomban minden számlás kiadásommal csökkentem az adóalapot. A ruhanemű, a kiegészítők, a táskák számomra fontos kiadást jelentenek, mert ugye a munkám megköveteli, hogy megfelelő öltözékben foglalkozzak az ügyfeleimmel :)

Nekem teljesen jó így a rendszer! :)

Remek napom volt újra :)))

Jó blogolni!

Elkészült a blog nyári ruhája annak örömére, hogy a héten elérte a 30.000 oldalmegjelenítést. Ha belegondolok, ez a szám nem kis teljesítmény, mivel az eddig általam ismert emberek közül csak öten ismerik a blogomat. Nem reklámozom sehol, nincs önálló facebook oldala, és egyéb közösségi oldalon sem követhető, úgyhogy egymaga érte el eddig ezt az eredményt. És még van több mint két hónap a szülinapjáig :))))

Tulajdonképpen próbálkoztam egyszer-kétszer a plusz népszerűsítési lehetőséggel, de sajnos megakadtam, mert nem ismerem a megjelenítés részleteit, technikai analfabéta vagyok még ebben, és inkább feladtam, mert annyira nem tartottam fontosnak. De most már elérkezett az idő, hogy fejlődjek ezen a téren is. Kreatív  Niki segített korábban néhány technikai megoldásban, de már egy hónapja TANUL, ami most nagyon fontos neki, úgyhogy nem zavarom ezzel :)

Egyébként most azt szeretném megcsinálni, hogy a fejléc alatt szalagban legyenek a kategóriák, úgy, mint Pillecukor blogjában. Aki tud, segítsen, vagy meg kell várnom Kreatív Nikit!!! :)))

Mindenesetre ez az időszak bebizonyította számomra, hogy szeretek blogolni. Szeretem írni a sajátomét, és szeretem olvasni a másokét. Amíg sok ismerősöm tévésorozatokat néz, Én ehelyett az idő helyett inkább blogolok esténként.

És mennyi mindenre jó ez a tevékenység! 

• Egyfajta önpszichológia, amikor ilyesformán adom ki magadból a bennem rejlő és kikívánkozó ,,mindenséges összességet". Legyen az bármi, ami a napi gondolataimból, tennivalóimból, érzelmeimből előjön.
• Személyiségformáló, mert van egy feladat, pontosabban az olvasók felé egy kötelezettség, ami formál bennem különböző képességeket. Felelősségtudatot, kitartást, kreativitást, új dolgok megtanulását, utánajárást, fogalmazás, helyesírás (ez utóbbit Katy-től tanulom :) stb.
• Hasonló érdeklődési körű emberekkel ismerkedhettem meg, mondhatom úgy is, hogy egy blogolós kis körhöz tartozunk. Követjük egymás oldalait, kommenteljük a posztokat, örülünk, ha a másik valami remek ötletet ad a saját maga területéről, mert ugye mindannyian hasonlóan élünk, így hasznát tudjuk venni egymás tapasztalatainak. Legyen az női téma, divat, stílus, szépség, manikűr, pasik, vagy életmód, lakberendezés, háztartásvezetés, gyereknevelés, főzés, kreatívkodás, tanulás, munkahely ... Szóval bármi.
• Sok-sok hasznos tippet és ötletet építettem be a saját életvitelembe is, amiket a követett blogjaim íróitól veszek át, és tudom, hogy ezek valóban ki voltak próbálva, és valódi a fotó, mondjuk a kajáról vagy sminkről, ha pedig valami nem tiszta, akkor fel is tehetem a kérdéseimet.
• Külön tetszik az, hogy nincs olyan háttér reklámtevékenység az általam olvasott bloggerek világában, ami eltorzítaná a valódi tapasztalatokat. Nem fizetnek senkit le azért, hogy agyon dicsérjen valamit, ami pedig meg sem érdemli a dicséretet. Szeretem így ezt a világot :)))
• Mindent bele tudok rakni, amit szeretek, és ez nagyon inspirálja az egyébként ,,alig szürke" hétköznapjaimat :)

Összességében tehát kedvemre való tevékenységem lett a blogolás. Olyannyira, hogy komoly terveim is vannak ezzel kapcsolatosan a jövőre vonatkozóan.