Gyorsangyöngy

Megmutatom lépésenként a nagyon egyszerűen és nagyon gyorsan elkészíthető karkötő és gyűrű kollekciót. Az egész összeállítása fotózással együtt 2 órát vett igénybe a vasárnap estémből, és hétfőn már viselhettem is.

Hozzávalók:

•  kiválasztott különböző színű, formájú és méretű gyöngyök
• gumidamil (papírírószerboltban veszem)
• vékony tű (ami átmegy a gyöngyök apró lyukjain)
• olló
• bejelölt hosszúságú mérce: ezt úgy oldom meg, hogy egy sima kispárnahuzat textilen (ami az egyik állandó gyöngyfűző kellékem) tollal bejelöltem a 18 cm hosszú karkötőméretet és a 7-8 cm hosszú gyűrűméretet. Így munka közben folyamatosan ellenőrizhetem, hogy mennyit kell még felfűzni.  

Munkafolyamat:

• 3-4-szer 24 cm-es (18 cm karkötő + 6 cm ráhagyás a megkötéshez) gumidamilt befűzök a tűbe, így nem kell minden elkészült sor után újra tűbe fűzni a damilt, egy befűzéssel 3-4 sor is elkészíthető.
• Kikészítem a felfűzendő gyöngyöket és egy elképzelt sorminta alapján felfűzöm őket 18 cm hosszan. Van, amikor a minta miatt vagy túl kell lépni ezt a méretet, vagy rövidebb lenne, akkor érdemes lebontani és egy-egy szemmel kevesebb vagy több variációt beletenni. Ez azért fontos, mert már egy cm eltérés is meglátszik a karkötőn, lecsúszik a többitől, vagy túl szoros lesz a csuklódon. Nem sokból tart leengedni és újrafűzni, megéri a végeredmény miatt.
• A gyöngyök variálása teljesen szubjektív módon történik. Ahogyan Neked tetszik. Itt lehet igazán kreatívoskodni, szépérzéket, ízlést fejleszteni. Igazi kis önfejlesztő tudomány :)
• Itt most 7 sor karkötőgyűrűt készítettem tényleg egyszerű mintákat követve. Most eszembe jutott, hogy erre volt jó az általános iskola első osztályában a vonalas füzetek alján lévő sordíszítés, amit akkor még nem is tudtunk, hogy miért kell csinálni, mire jó az, ha háromszögeket, köröket, vonalakat rajzolgatunk színenként váltogatva... hát mondjuk erre:)
• Amikor készen van egy 18 cm-es sor, akkor kb. 3-3 cm ráhagyással elvágod és félreteszed. 
• Ha mindegyik készen van, akkor összekötözöd őket egyenként, egy kicsit meghúzva a gumidamilt, hogy legyen egy kis rugalmassága a karkötőnek. 3-szoros megkötéssel ( jó alaposan ráhúzva) lehet rögzíteni és 1 mm-nyire elvágni. Ezt a gyöngyök simán eltakarják.
• Aztán már csak viselni kell, és persze kombinálnia már meglévőkkel.

Ugyanilyen módon készül a gyűrű is, csak rövidebb sorokat kell fűzni. 6-7-8 cm-es hosszúságban, attól függ, hogy milyen az ujjad vastagsága és hogy melyik ujjadon hordod szívesen a gyűrű.

Nekem a középső ujjamra 6-7 cm-es hosszúság a jó, attól függően, hogy mennyire apró gyöngyöket fűzök fel. Érdemes az ujjad köré tekerni, ha eléred a 6 cm-t, és akkor meglátod, hogy mennyit kell még hozzáfűzni.

Gyöngyválogatás, tűbefűzés, sorminta

Sorminta kezdés, hosszúság ellenőrzés és befejezés

Megjelölt méretek: gyűrű, karkötő, hogy el ne tévesszem :)

Újabb sorminták...

... és még újabbak

Elkészült a 7 füzér, kezdődhet az összekötözés

Az elkészült karkötőgyűrűk külön-külön az munkafelületen és a csuklón

Gyűrűkészítés egyszerűen

Az elkészült ,,alkotás", amit kiegészítettem egy már meglévő teklagyöngyössel. Mert így jobban tetszik.

Kreatív karácsonyfák

Környezetbarát gondolkodóként 8 évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy megkímélem azokat a fenyőfákat, amelyek a mi otthonunkban landoltak volna Karácsonykor. Vettem egy 1,5 m-es selyemfenyőt és évről évre azt veszem elő, és állítom a nappali sarkába. Ő Selyemke.

A nagycsaládban azóta anyósomék is csatlakoztak ehhez a módszerhez, de ezen kívül csak nekünk van selyemfenyőnk. Vitatkozok is azóta az egyik sógornőmmel, ha szóba kerül, mindig próbálom meggyőzni, hogy az Én módszerem a helyes, de Őt nem lehet. Meggyőződése, hogy a Karácsony az csak igazi fenyőfával Karácsony. Ha nem az, akkor az egész csak hamisság, utánzat!

Igaziból nem is akarok senkit sem meggyőzni, mert mindenki maga dönti el, hogy szerinte melyik út a jó számára. A lényeg most is az, hogy jól érezzük magunkat a döntésünktől. Nekem sikerült rögtön elfogadtatnom a kis családommal az érveimet és örülök, hogy így van. Egyedül csak a fenyőillat hiánya az, ami a negatív oldalra kerül, de azt is pótolom aromamécsesekbe csepegtetett illóolajokkal. 

Egy fő fa a nappaliban (ez a Selyemke), de Én szeretem a lakás többi helyiségeit is díszíteni. Ilyenkor jön a kreatív gondolatok tömkelege. Böngésztem egy kicsit és az inspirációnak talált képeket megosztom Veletek.

Bár az Én gondolataimat egy tekercs rabicháló mozgatja, ami a fürdőszoba felújításból maradt. Abból készült karácsonyfát még nem láttam, úgyhogy nagyon innovatív lesz. Már kezd összeállni bennem e kép:)

Inspiráló képek az internetről 

Szuttyos meggyes

Amikor először találkoztam a hintett túrós lepény recepttel Via blogjában, az egyszerűsége miatt úgy gondoltam, kipróbálom. Bár egy kicsit szkeptikus voltam, mert csak úgy, szárazon összepakolászni a hozzávalókat... Na, ilyet még nem láttam és nem hallottam. Én kislány koromtól úgy tanultam, hogy mindent szépen összekavarni, összegyúrni, kinyújtani stb. (ez utóbbiban nem vagyok valami jó, mert vagy rövid, vagy túl hosszú a tészta a tepsitakaráshoz).

Szó, mi szó! Nekem színpatikus volt a recept így, ahogy van. És a nagy tepsis fotó is tetszett benne.  Néha nekem is elő kell rukkolnom valami finomsággal a családi összejöveteleken, és gondoltam, ha sikerül, akkor egyszer majd ez lesz a kóstolni való részemről.

Megcsináltam.

Saját, illetve helyi alapanyag: finom házi túró, lefagyasztott kimagozott mama meggy és mama málna, jó kis falusi tojások és nyírségi akácméz. 

Amit vettem: margarin, liszt, cukor

A süti pontos hozzávalóadagját és az összeállítást nem írom le még egyszer, Viánál meg van pontosan. Úgyhogy csak néhány fotó a készítés lépéseiről.

Hozzávalók, liszt-cukor összekeverés, tepsimargarinozás, liszt-cukor fele tepsibehintés, gyümölcsmézezés

Túró rá a lisztre, szétterítés, gyümölcs rá a túróra, szétterítés, liszt-cukor fele a tetejére

Liszt-cukor elegyengetése, tojáskavarás, tej bele, süti tetejére öntés, elegyenlítés

Margarindarabkák a tetejére, sütőbe be, pirosra sütés, kihűlve szeletelés

Második adag nagyobb tepsiben, hogy a gyerekeim is tudjanak vinni belőle, és az ismerősök is megkóstolhassák.

Csak úgy megjegyzem, hogy eddig a Via blogján talált dolgok mindig bejöttek, és jól sikerültek. Csak ajánlani tudom. Köszönet ezért a receptért is!

Egy hét múlva mi is így koccintunk!

Mindenki a karácsonyra készül, nálunk meg csupa rumli az egész ház. Ez a "csináltassuk meg helyi szakemberekkel" projekt eléggé elhúzódik, de most már nincs vissza út.  Még egy hét és kész. Aztán készülődhetek Én is. Bár már látom, hogy csúszni fogok mindennel, mert nálam ezután lesz az őszi nagytakarítás. Mindent belepett a finom por, még a takarófólia alá is bekúszott. A konyhaszekrényben az edények, tányérok, poharak, a gardróbban a ruhák, ablakok, függönyök... szóval "mindentakarítás" fog következni Advent első, vagy még második hetében (is). De legalább rend lesz végre!!!

Jó hír: 

Sikerült elintéznek, hogy december 3-14. között szabadságon legyek. És akkor utolérek mindenkit a készülődésben, sőt még ki is előzök egy csomó embert :) Persze, akik nagyon komolyan veszik a tervezéseik megvalósítását, azokat már nem fogom tudni kielőzni, de a nyomukban leszek :)

Pillanatképek a fürdőszoba felújításról

Csütörtök este: a régi burkolás már a múlté. Csak a vályog fal és semmi más... És por mindenhol!

Péntek: csőszerelés

Szombat: kőművesmunkák

Vasárnap (azaz ma): burkolás. A padlószőnyeg csíkokon tolták be a betont, a maltert, a téglákat... HÚÚÚ, nem kis munka volt.

A legjobb mai pillanat az volt, hogy álltunk a Párommal a félig kész fürdőszoba ajtajában és terveztük, hogy miket fogunk majd a jövőhéttől csinálni a szép, új sarokkádunkban. Luxusfürdések: gyertyafény, pezsgő, illatok, habfürdők, olajok... kényeztetés ezerrel! Mert megérdemeljük.

Ha van tippetek a fürdőszoba-relaxhoz szívesen fogadom :)

Gyöngykollekcióm 2.

Nagyon szeretem!!! Minden szín benne van, amiben jól érzem magam.

Az internetről egyszerre rendelt csomagban a vegyes gyöngyök mellé karkötőalapot is rendeltem. Erre csak a magam elképzelése szerint fűztem fel a gyöngyöket, a két végén a drótot felkunkorítottam, és kész. 

Akkor még nem volt semmilyen szerszámom, így a Párom segített egy harapófogóval a kunkorításban, mert eléggé kemény drótból készül ez a karkötőalap, de a kúpos fogóval nagyon jól hajlítható.

Bár Én azóta is csak azt az egy harapófogót használom, ha szükséges, de nem készítettem azóta semmi olyat, amihez kellett volna. 

A fenti képnél a medált, lent pedig gyűrűket is készítettem hozzá.

A kék színt nem nagyon kedvelem, de a farmercuccokhoz ez nagyon jól passzol: farmernadrág vagy szoknya + nyers színű, fehér vagy barna felső.

Ez a karkötő és a gyűrű már múlt idejű, pedig kis különleges párosítás volt. A gyűrű alatt a damil megkeményedett és nagyon szoros lett az ujjamra, elszakadt és még nem fűztem újra. A karkötőt pedig néhány hete a nyíregyházi Korzó Orsay üzlet próbafülkéjében felejtettem. Remélem, aki rátalált, annak is tetszik, nagyon örül neki, és szívesen használja, mint talált ékszert :)

Karácsonyi tesztbejglisütés

Nyírség - zúzmarás reggel - napsütéses délelőtt. 

Amikor jó idő van, a faluban is nagy a nyüzsi. Ma éppen a falu idős emberkéi (többségük 70 éven felüli) aktivizálták magukat a legjobban. Kitalálták, hogy a befűtik a szabadtéri falusi kemencét, és az összehordott alapanyagokból "tesztbejgliket" sütnek. Mákosat, diósat és lekvárosat. 

Azért tesztbejgli, mert ki akarták próbálni, hogy ilyen nagy mennyiségnél jól sikerül-e kemencében megsütni a bejglit.  Ha jó lesz, akkor karácsonyra, segítségül az idős embereknek, itt sütik meg együtt, közösen a kemencés karácsonyi bejgliket.

Hát nem nagyszerű ötlet ez egy idős közösségtől! 

Minden benne lesz majd, amit a karácsonynak jelentenie kellene: közös készülődés, egymásra odafigyelés, együttlét, örömszerzés ...

Reggel kaptam egy fülest telefonon erről az összejövetelről, és részese lehettem ennek a tesztsütésnek egészen az előkészületektől a kisült meleg kalácsok szeletéséig, és nagyszerű fotókat is készítettem. Az egész délelőttömet az idősekkel töltöttem, nem volt kedvem visszajönni az irodába. Inkább a fotózás közben meséltettem és hallgattam az idős néniket, akik olyan csillogó szemmel meséltek a régi emlékeikről, mint a gyerekek. 

Régi életviteli történetek hallgatása, hagyományok felelevenítése, idős emberek lelkes arca, a ráncos, öregedő kezük munkájának látványa, a kemence melege, kalácsillat... 

Tiszta feltöltődés!!!! 

Csodás délelőtt volt!

"Addig kell dagasztani, amíg a plafon le nem cseppen!" mondják az idősek, és tényleg a homlokukon csorgott a verejték, mire ledagasztották kézzel a 10 kg lisztből összeállított kelt tésztát.

A kemencében már órákkal előtte (még hajnalban) tüzet raktak. A parazsat lekaparták a hamutárolóba (van népi neve is, de azt elfelejtettem) és a kisöpört, forró tűztérbe kerültek a tepsik.

A megkelt tésztából vekniket szaggattak ki, aztán kezdődhetett a tésztanyújtás.

Diós, mákos és lekváros töltelék került a tésztába. Minden töltelékanyag helyben termelt: a dió és a mák a nénikék kertjében, a lekvár pedig az Én Mamim idei szilvalekvárja volt. Érdekesség, hogy ez a korosztály még libatollal keni a veknik tetejét.

Kemencebelső pillanatképek a sütés fázisaiban. Az egész környék érezte a kalács illatát. Isteni volt a friss falusi levegővel együtt beszívni.

Ennyi lett és ilyen lett!

Behordás, tepsikből ki, és pihentetés letakarva.

Szeletelés és meg lehet kóstolni. Nagyon finom lett, ugyanez elkészíthető Karácsonykor is!

A mami 86 éves és bár nem dagasztott, de ott volt köztünk, mert Ő is a közösséghez tartozik. Ilyenek az Én falumban az idősek! Büszke vagyok rájuk!

Gyöngykollekcióm 1.

A legelső munkám, ez a "borzasnak" ismert karkötő és gyűrű. Az eredeti "borzas" mintától kicsit ducibb lett, mert már egy idő után mindent fűztem mindenhová, csak hogy ne különüljenek el egymástól annyira a felfűzött szemek, úgyhogy Én a Borzas helyett "KisHurkának" hívom. 

Egy ismerősömtől kaptam egy zacskó maradék gyöngyöt, amiben mindenféle formájú és színű gyöngyből volt ömlesztve: kása, szalma, üveg, műanyag, néhány Swarovski stb. Kiválogattam azokat a nekem tetsző színeket, amelyeket be tudtam illeszteni a ruhatáramba, és elkezdtem összekombinálni. Semmi rednszer nem volt az összefűzésben, csak a saját érzékem után következtek a színek és a formák, és csak hurkolgattam egymás után. Jó volt csinálni, mert közben láttam az eredményt és éreztem, hogy ez tetszeni fog nekem.

És ilyen lett. Szerintem nagyon egyedi.

Szükség van még hozzá 0,25-ös damilra (horgászbolt 250 Ft, ez sokáig elég) és egy mágneses kapocsra (3 db van egy csomagban 120 Ft). A Borzas elkészítését egyébként erről a weboldalról tanultam, egyáltalán nem bonyolult.

Borzas helyett "KisHurka"

Ma azonban már mindenemet (karkötő, gyűrű) gumis damilra fűzök, mert bár akkor még nem gondoltam, hogy a fémallergiám ennél a pici kapocsnál is előjön, mert már hosszú évek óta nem jelentkezett, de előjött. Oka, hogy akkor egymás után több fémkapcsos karkötőt is készítettem és minden nap lelkesen viseltem valamelyiket. 

Ez pedig a második karkötőm, ami megint csak véletlenül sikerült ilyen kis kesze-kuszára. 

Erre az interneten talált karkötőkép inspirált, ami hetekig háttérképként volt beállítva a laptopomon, míg megtaláltam a hasonló elven fűzhető mintát hozzá. Mint kezdő gyöngyfűző elég sok bakit csináltam benne, de nekem megint csak így tetszik. Olyan, mintha direkt ilyen  lenne, pedig ez egy nagyon elrontott fűzés! 

Azért nagyon örülök, hogy még az elrontott dolgaimból is jó dolgok alakulnak ki a végére :)

Nagyon elrontott második karkötőm.

Ez volt az inspiráló karkötő

A gyűrűt pár hónappal később készítettem, ennek a mintának egy négy gyöngyös alapját követve.

És így néznek ki együtt!

Újabb SK

Folytatom a horgolt apró csodáim prototípusú felhasználását. Ezek még csak teszttermékek, ha jól sikerülnek felkerülnek az SK karácsonyi ajándéklistára.

Színes filckorongokra öltögettem fel a virágocskákat, majd egyszerű pelenkaöltéssel körbevarrtam két korongot úgy, hogy közéjük tettem egy kis flíz tömőanyagot. Még egy kis gyönggyel is megdíszítettem a közepét.

Az így elkészült párnácskákból most egy kreatív nyakbavalót készítettem, gyöngyökkel kiegészítve. De ugyanezzel a technikával készítem majd a kulcstartómat is.

Ma már fel is vettem az olajzöld kötött felsőmhöz. 

Vigyázat ehető!

Továbbítok egy szerintem nagyon hasznos programot. Hasznosnak gondolom azért, mert kicsit szervezetten, kicsit közösségformálóan lehet a segíteni, ötletet adni, együtt tervezni azoknak, akiknek fontos lehet, hogy mi kerül a konyhaasztalra, a gyerekek tízórais csomagjába, mit és hogyan termelhet a kiskertjében, hogy az egész család egészséges legyen. 

Én jelentkeztem egy helyi ifjúsági egyesület képviseletében, és látom magam előtt, hogy milyen jó kis programsorozatot fogunk megvalósítani ennek a programnak a segítségével. 

Többen jelezték már itt a faluban, hogy indítsunk egy "Háziasszonyok klubot", aminek nálunk jó alapja lehet ez a filmklubos előzmény. Az ötlet még képlékeny, megkonzultálom a fiatalokkal, mert nekik mindig vannak eredeti ötleteik, és bevonom a helyi női egyesület és a nyugdíjas klub tagjait is a tervezésbe. Mert így van igazi értéke a munkának, ha kicsit irányítottan, de közös ötleteléssel, aztán közös megvalósítással. A nyugdíjasok egyébként aranyat érnek! Olyan tapasztalatuk van ezen a téren, hogy csak fejlődni tudunk általuk. Egy falu közösségében értékes láncszemet képvisel az idősebb generáció.

Remélem felkeltettem az érdeklődésedet. A  "Vigyázat ehető!" program részleteit itt megtalálod.

Normális vagy? Hála a csekkekért?!

"A hála gazdagság, a panaszkodás szegénység!" 

Szerintem ez az élet egyik aranyszabálya, akár az egészségről, akár a munkáról, akár a kapcsolatokról akár a pénzről legyen szó.

Te mennyire vagy hálás a csekkjeid befizetésért?

Jogosan gondolhatod, hogy ez mekkora egy hülye kérdés! A csekkbefizetésért nehogy már hálás legyek valakinek! Mikor tiszta bosszúság, hogy a fizetésem óriási részét ezekre a sárga papírvackokra kell költenem!

Pedig mindenki a saját maga hálálkodásának kovácsa. Hogy miért mondom ezt? Mert a hála is ez élet egyik egyetemes törvénye, úgy, mint a vonzásé. Óriási hatalom rejlik benne. A hála érzése beindít egy olyan hatást azon a területen, amiért hálás vagy, ami csak a javadat szolgálja. Csak rendszeresen és folyamatosan hálálkodni kell, de igazi érzésekkel ám, mert csak akkor van hatása.

Ez egyébként teljesen úgy hangzik, mintha az ovisokkal próbálnánk beetetni egy "Viselkedj jól!", vagy "Legyél mindig jó gyerek!" maszlagot. Én is azt hittem, de kezdem a magam életén is érezni, hogy működik. 

Visszatérve a csekkekhez. A legtöbben csak panaszkodunk a pénzünk miatt, még ha tudatosan nem is figyelünk ezekre, de fordulj egy kicsit magadba, és belátod, hogy 10-ből 8 alkalommal a pénzügyedet érintő beszélgetéseidben, megjegyzéseidben vagy csak gondolatodban bosszúságot okoz, hogy kevés a pénzed. És ez úgy történik, hogy eszedbe sem jut, hogy ezekkel a kimondott szavakkal, vagy gondolatokkal mennyit ártasz magadnak. Bármilyen panaszos, negatív, irigy vagy aggodalmaskodó gondolat, szó szerint szegénységet szül.

Így van ez a számlákkal is. Persze, ha kevés a pénz, eszünk ágában sincs hálálkodni, amikor tele van a postaláda a csekkes borítékokkal, sokkal inkább tehernek érezzük a csekkek meglétét. Pedig akárhogy is, de kell a hála! No, de hogyan.

Fordítsuk meg a dolgot. Legyünk hálásak azokért a szolgáltatásokért, amikért a számlák érkeznek: telefon, internet, áram, víz, gáz stb. Gondoljunk arra, hogy mennyire jó, hogy van internetünk, nélküle például hogyan tartanánk a tempót itt vidéken a nagyvilággal. Mennyire jó, hogy van áramunk, ha nem lenne hogyan élnénk, petróleumlámpával világítanánk, nem csatlakoztathatnánk a sok-sok elektromos eszközt, ami nélkül már aligha működne egy modern otthon. Mennyire jó, hogy a csapból akkor folyik a víz, amikor akarjuk és ha kell rögtön meleg is. És még sorolhatnám. 

Ja, és itt van még az autólízing, és a jelzáloghitel, az áruvásárlási és a személyi hitel, na és a nagyon minuszban lévő folyószámlahitel is. Legyünk csak hálásak a bankoknak, mert megérdemlik a hálánkat (Elvégre jól degeszre szedik magukat szegény átlagembereken. Jajjj! Ez már egy kicsit negatív gondolat volt, úgyhogy visszaszívás). Bankok, akkor amikor szükség volt a néhány millió, vagy néhány százezer forintra, milyen jó, hogy volt honnan kérni és kapni egy összegben! Ugye ezért mennyi hálával tartozunk a bankoknak! :) 

Szóval mindennek meg lehet találni a hálaadást érdemlő oldalát. Csak át kell fordítani a gondolkodásunkat erre az irányra. 

Ezt az erőt kb. másfél éve fedeztem fel. Azóta sikerült kifizetni két hitelünket, feltornázni nullára a folyószámlámat és egyszer sem akarták az elmúlt egy év alatt az autómat visszavenni. A csekkeket pedig zökkenőmentesen tudjuk fizetni hónapról hónapra úgy, hogy nincs elmaradás, nincs felszólítás, nincs banki telefonhívogatás (ez utóbbi őrjítő volt).

Van egy jó pár játék ehhez, megmutatom az egyiket, hogy én mit csinálok. Befizetés előtt a csekkek saját szelvényrészének hátoldalára ráírom "Köszönöm a pénzt!", és ezután nagyon hálás vagyok azért, hogy be tudom fizetni. Függetlenül attól, hogy meg van e rá az összeg, vagy nem. Amit pedig már befizettem és visszakaptam a befizetés utáni szelvényt, ráírom "KÖSZÖNÖM-FIZETVE!" és közben arra gondolok, hogy milyen jó, hogy volt pénzem befizetni. És adagolni kell ezerrel a hála érzését. Minél inkább képes vagy hálát adni a kifizetett számlákért, annál több pénzt vonzol magadhoz a további számlák rendezéséhez. Ez az egyik felnőtt ovisjátékom és még van több is.

Lehet, hogy van, aki nevetségesnek tartja ezeket az érzelmi, gondolati hókusz-pókokat, de nálam működik, és nem csak a pénzügyi területen.

Blogolásról újra

Korábban írtam már, hogy szeretem böngészni mások blogjait, mert sok számomra új dolgot fedezek fel egyik-másik blogban. Szeretek kísérletezgetni, és a jelenlegi blogkülsőmnek egy dinamikus nézetű sablont választottam, mert ez valahogy jobban tetszett, mint a többi választható, és mert szeretem az innovatív dolgokat.

A böngészéseim során viszont egyetlen bloggal sem találkoztam, akik ilyen jellegű sablont használtak volna, mindenki a hagyományos formátumú "alapruházatot" használja, és turbózza fel a saját egyéni kiegészítőivel. Mivel egyre többen nézitek a RURAL WOMEN-t (nap, mint nap meglepődök, hogy mennyien), úgy gondoltam, hogy megkérdezlek Titeket, olvasókat.

Nektek bejön ez a dinamikus nézetű "ruházat"? 

Ha igen, miért és ha nem, miért?

Egy másik kérdés, illetve kérés: 

Ha tervezi valaki, hogy egy "kezdő bloggertanító" post sorozatot indít, mindenképpen jelezze, mert az első diák Én leszek, ugyanis be kell vallanom, hogy megakadt az autodidaktikus tanulásom a jelenlegi szinten és önerőből nem tudok továbblépni. Erre szokta mondani a nagyfiam azt, hogy "Anya! Mit küszködsz olyan dolgokkal, ami teljesen távol áll a Te korosztályodtól?" És erre mondom Én azt, hogy az élet dolgaiban nincsenek korosztályok! (Pedig tudom, hogy vannak, mert ami az Y és Z korosztálynak gyerekjáték, az nekünk bizony sokszor küszködés. De nem adjuk fel!) 

Ugye, negyvenen túli embertársaim!

Visszatérve a problémámhoz, nem tudok megjeleníteni dolgokat, pedig nagyon szeretném.

Például: 

PandArte blogjához hasonlóan, a Főoldal melletti plusz oldalakat, hogyan lehet használhatóan beállítani (a kialakításra már rájöttem, de nem működik úgy, ahogyan kellene). 

Aztán hogyan lehet feltüntetni a blogajánlót, a népszerű bejegyzések, a rendszeres olvasók, címkék, látogatószámláló stb. oldalsávos részeit? 

Akárhogy keresem, nem jövök rá. Belátom, most nagyon bamba lettem. De ha valaki segít, az bevenném a "Hálával tartozok Neked!" listámra.

A segítséget és a véleményeket előre is köszönöm!