A falusi élet egyik kincse
napjainkban a virtuskodás, amit igen sok település megrendez az egyszerű
emberek erejét próbára téve. Talán hallottál már róla, hogy az MTTOSZ
évente megszervezi a „Kárpát-medence Magyalakta településeinek
Virtusvetélkedőjét”, az 5 ezer alatti lakosságszámú települések között, immár
15 éve. Ez egy nagyon találó és vidám versengési forma, ahol a vidéki falvak
csapatai évről évre megmérettetik magukat egymással.
Erről a versenyről legelőször
2003-ban hallottam, és a falunk jegyzőjével úgy döntöttünk, hogy nevezünk erre
a versenyre. Lelkesen megkezdtük a csapattagok toborzását, ami 6 női és 10 férfi
tagból állt. Az önkormányzattól sikerült anyagi támogatást is kérni a
részvételhez, mert területi és országos döntőkre utazás, autóbuszbérlés,
étkezés, szállás, versenypólók stb. költsége nem kevés összeg egy csapat
számára.
Az azóta is lelkes csapatunk a
nyers paraszti erejét viszi minden évben a versenyekre, profi, edzőtermi
felkészülések nélkül, csupán a hétköznapi vidéki és mezőgazdasági munka edz
napról napra mindenkit. Az állattartások, földművelések, zöldség-, gyümölcs- és
termény betakarítások láda és zsákcipelései, dinnyepakolás, dohánytermelés,
favágás stb. minden évszakban adnak edzési lehetőséget a falusi emberek és
asszonyok számára. Értékes erő az ilyen, én csak nyers erőnek nevezem, amibe
itt falun gyerekkorától belenő az ember. Nekem is van ilyen, és büszke vagyok
rá, bár az enyém már keveredik a modern edzettséggel.
Vannak a csapatunkban idősek
és fiatalok is. Az eddigi 9 év alatt volt már 54 éves és 16 éves csapattagunk
is, vannak örök tagjai is a csapatnak, és van, aki csak kipróbálja magát. Az
ilyen típusú versenyeknek külön varázsa van. Amellett, hogy a falun belül is
összekovácsol egy remek közösséget, az ország különböző pontján, sőt a határon
túl lévő települések közösségei egymással is kapcsolatba kerülnek, és évről
évre ápolják ezt a közös pontot, ami összetartja őket.
Az országos versenyek 3
napos, hosszú hétvégések, sok-sok vidéki értékeket felsorakoztató programmal
tarkítva: kézműves találkozók, népi játékok, kiállítások, gasztronómiai részprogramok,
étel és italkóstolók stb., attól függően, hogy az ország melyik részén rendezik
meg.
Ízelítőnek felsorolok néhány
versenyszámot: farönk forgatás és hajítás, zsák és tejeskanna cipelés,
söröshordó cipelés és lovaglás, kör szalmabála görgetés, gumicsizma hajítás,
vizes ballonpakolás, petrencés rúdtartás, sodrófadobás, saroglyatartás, gátépítés,
malomkőgurítás, talicska és szekértolás, stb.
Amint látod, vannak erőt és vannak ügyességet igénylő versenyszámok, vannak egyéni és csapatversenyek. De a lényeg mindig az, hogy egy jó hangulatú, közös hétvégét töltsünk el együtt, kiszakadva egy kis időre a falusi hétköznapokból.
Súlytartás - farkastartás |
Petrencés rúdtartás |
Amint látod, vannak erőt és vannak ügyességet igénylő versenyszámok, vannak egyéni és csapatversenyek. De a lényeg mindig az, hogy egy jó hangulatú, közös hétvégét töltsünk el együtt, kiszakadva egy kis időre a falusi hétköznapokból.
Az idei versenyt a
Jászságban, egy nagyon hangulatos kis faluban, a Mátra hegység lábánál, a Tarna
folyó két partján elhelyezkedő Jászdózsán rendezték meg augusztus 17-19-e
között. A katasztrófavédelem sátraiban aludtunk a folyó parton, ami még
izgalmasabbá tette a programot. Bár nem mindenki szereti az ilyen nomád
életformát, de én sokat kempingeztem és nem áll távol tőlem az, ha nincs meleg
víz, tükör, hajszárító stb., legalább is két napot ki lehet bírni így is.
Legalább pihen a bőrünk a smink nélkül, a nappali fényvédő-hidratáló krémet
pedig fel lehet kenni akár a napszemüveg lencséjében nézve is.
A
nyári hőség, a fojtó meleg,
a szárazság ellenére, nagyszerű volt a verseny hangulata. A 24 versenyző
csapat
bíztatásait hozta vitte a szél a verseny egész területén: „Gyerünk,
mééég!”, „Bírod
még!”, „Ez az, tartod mééééég!”, „Húzzad, húzzad!” , „Van még erő, van
mééég!”,
a gázdudák, a kürtök, kereplők hangjai, a tájszólású emberek ékes
beszédei… Egyszerűen
lenyűgöző! Legalábbis nekem óriási töltést adnak ezek az élmények. Nem
beszélve a verseny utáni időtöltésről, a
hideg vizes mosakodásokról, az „agrárbarnára” sült emberekkel való
beszélgetésekről, a csapatok szabadtéri főzéseiről, egymás ételeinek
kóstolásairól, a pálinkakínálgatásról és a jókedvű mulatásról, amikor
elfelejted a korodat, a kilóidat és nem kell azzal foglalkoznod, hogy
hogy nézel ki, milyen a sminked ... egyszerűen csak jól érzed magad!
Az idei versenyen három kupát
is kapott a csapatunk, a részvétel mellett egy különdíjat és a legvidámabb
csapat díját is mi hoztuk el.
Fotókat a jászdózsai versenyről a Körösladányiak Facebook oldalán láthatsz: Erős Emberek Körösladány néven.